1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. a növénynek az a része, amely levelét, virágát, ill. termését tartja. fás szár. | nép kukoricaszár.

2. ▸ lába szára | ▸ keze szára | táj rég lábszár.

3. nadrágnak a combot, ill. a lábszárat takaró része. | lábbelinek, harisnyának a lábszárat takaró része. | kesztyűnek a csuklón fölül terjedő része.

4. tárgynak, eszköznek hosszabb, rúd- v. csőszerű része, gyak. nyele. az evező szára. | kétágú eszköznek, szerszámnak egyik ága. az olló szára.

5. gyeplőszár.

6. áll a tollgerincnek az a része, amelyen a toll zászlója van.

7. írott betűnek a sor alá v. fölé nyúló része. | zene a fél és kisebb értékű hangjegy függőleges vonása. | mat szöget alkotó két egyenes vmelyike.

[ fgr ]